Május 11.

Ma nagyon jól kezdődött a napom. Felkeltem. Szép reggel volt. Csak éppenséggel 7:25 - öt ütött az óra. Lerohantam az emeletes ágyam létrájáról, majd kikaptam a szekrényemből az első pólót ami a kezembe akadt, rákaptam a kedvenc ingemet, majd egy világoskék farmert és kirohantam a fürdőbe megfésülködni. Akadozott a hajkefe a csomóktól teli hajamban, de végül úgy döntöttem, nem ütöm el az időm ezzel, úgyhogy egy kócos-kontyot kreáltam a fejem búbjára, majd megmostam a fogamat. Mikor kész lettem, megetettem a tengerimalacaimat és a kiskutyámat majd felhúztam egy kényelmes topánkát és gyakorlatilag a lakásunktól a suliig rohntam. Szokásomhoz híven, két perccel csengetés előtt  berohantam a terembe, ledobtam a cuccomat a pad mellé majd előkészültem az első órára. Irodalom. Sosem volt a kedvencem. De azért nem is olyan rossz. A Robinson - t tanulmányoztuk. Izgalmas... 

A következő óra természetismeret  volt. Egy táblázatból írtunk dolgozatot. Nagyon nagy mázlimra tanultam rá. Pedig bevallom őszintén, egyáltalán nem szoktam. Ez az óra után a matek jött. Azt hittem TZ - t fogunk írni, de nagy mázlinkra, nem.

Még ez az óra előtt Sziszivel lementem reggelizi. Kőrözöttes kenyér volt teával. Igazán ízléses párosítás ;) Ettől eltekintve finom volt mindkettő. Az ebédlőben összefutottunk a matektanárunkkal, Róbert bácsival. Először még mondhatni kedvesen biccentett a fejével üdvözlés képpen, majd szólt, és leállt velünk csevegni:

- Mit csináltok ítt két perccel a csengő előtt lányok? Menjetek fel az osztálytermetekbe. Ilyenkor már nem reggelizgetünk! - tette hozzá két falat kőrözettes kenyér között Róbert tanár úr.

- Én csak Timit kísértem le enni - védekezett Virág majd rám mutatott. Összeszűkített szemekkel lesúlytó pillantást vetettem rá, de ez mindkettőnk részéről nevetésbe fulladt. Ekkor még Robi bá' elkezdett valamiről beszélni, de pontosan nem is emlékszem, hogy miről. Elindultunnk Virággal felfelé a lépcsőn és a csöngő hallatán kicsit megszaporítottuk a lépteinket.

- Köszi, hogy beköptél - mondtam Virágnak, majd elnevettem magamat

- Mindkettőnknek full ciki volt. - nézett rám Virág.

- Igaz. Szóval édes mindegy - bokszoltam bele Virág karjába. Mindig ezt csináljuk. Ez egy effajta "semmibajmegbocsátok" gesztus a kettőnk részéről. Már gyakorlatilag történelem a barátságunk kezdete óta. Körülbelül második óta egymás kezébe bokszolgatunk. Ez hagyomány. Már egy lila folt van mindkét karomon. Néha megkérdezik tőlem, hogy ez miez?! De csak azt mondom, hogy hagyomány. Senki sem ért meg. Csak Virág. Ezért is vagyunk LB - k.

Robi bá' úgy jött be a termbe, hogy:

- Görény szag van. Nincs orrotok? Majd megfulladok. Pedig csak épphogy beléptem.

Ez köbö ugyanolyan hagyomány Róbert bácsi részéről, mint az LB kézboxunk Virággal... 

Levi azt mondta Robi bá' - nak, hogy már megszoktuk, mivel nap eleje óta itt rohadunk. Ez mondjuk igaz volt. De szerintem nem is volt büdös. Csak egyszerűen Róbert tanár úr rögeszméje, hogy: Büdös van a hatodik bé - ben. Igen. szerintem csak ennyi... Vagy hát... ki tudja...lehet hogy tényleg bűzölgünk mint egy nagy kupac rohadt alma. Bármi megtörténhet.

Május 17.

A mai nap elég bénácska volt. Nem, nem volt semmi cikis dolog, vagy ilyesmi, csak azért volt béna, mert

Egy: Túl gyorsan telt el

Kettő: Az egyes pont alapján azt hiszed biztos kocka vagyok, mert arra panaszkodok, hogy milyen hamar eltelt a nap a suliban, pedig eközben mások örömtáncot járnak. Ne értsd félre, Én is. Főleg hogy (hál' Isten) már csak 17 tanítási nap van, leszámítva az osztáylkirándulást ami június tizenötödikén lesz esedékes, ha jól tudom. Szóval, nem, NEM AKAROK MÁR SULIBA JÁRNI , csak éppenséggel szeretek a barátaimmal lenni, és ezt a nap hatvan százalékban csak a suliban tehetem meg. Sajnos.

Három: Nem vicc, hogy semmi nem történt. Bementem, eltelt minden óra, ugyanúgy, ahogy szokott. Az egyetlen rendkívüli az volt, hogy azzal gyönyörű hangagal, amivel én rendelkezem, beégettem magamat jóformán az egész osztály előtt éneken, kettő ötösért. Megérte? A válaszom NEM. Fullciki volt ott állni mindenki előtt és a torkomból, vagy honnan előkaparni egy kis tudást, amit éneklésnek neveznek. Ja és hozzáteszem, hogy nagyon nicsen hangom, szóval ez rátett mégegy lapáttal. Gondolom te is ismered ezt az érzést...

Négy: A nap fénypontja az volt, hogy nyelvtan korrep után az osztálytársammal elmentünk Topjoy-t inni, szokásunkhoz híven. Amúgy nincs szükségem nyelvtan plusz órákra, mivel, szerintem eléggé jól megy a tananyag, ezt az ötöseim igazolják, szóval nem azért mentem mert szükségem van rá, hanem mert a Topjoy-pajtimat vártam. Igazából tök jó volt, mivel csak fél óráról volt szó és azon kívül nem is volt olyan rossz. Sokkal jobban megértettem a dolgokat az eddigieknék. :)

*szüneteltetem egy kicsit az írást mivel shoppingolni megyünk (ami egyenlő annyival, hogy beugrunk a KÖKI-be fél órára. Na az aztán a shopping ;) ....)*

Május 18.

Írtam, hogy elmegyünk vásárolni ugye Kökibe. Nagyon szuper volt :) Először a H&M - be nézelődtünk, majd hosszas keresgélés után megtaláltam azt az egyberuhát, ami teljesen megegyezik Virágéval. Felpróbáltam, és valami istenien nézett ki rajtam. Bevallom, hogy magamon sokkal jobban tetszett, bár felpróbálása nélkül is láttam már, hogy: WOW! Ez aztán csini :) A H&M - ben még köbö fél órát eltöltöttünk szimplán a sorbaállásal, aminek az az egy hátránya volt, hogymég kinéztem magamnak egy karkötő csomagot, amit az egyberuhámmal együtt megvettünk. 

Ez után a New Yorkerbe mentünk, amit bevallom őszintén nem nagyon szeretek. Egy csomó ember ott vásárol, ami persze tök természetes, meg minden, de annyi emberen látok ugyanolyan ruhákat... A New Yorkerből.... Szóval listám ezzel még mindig nem végeztetett ki, mivel kicsit szerintem magasra tették az árakat. Jó, nem annyira mint pölö egy Retro vagy egy ilyesmi, de azért van egy pár dolog amitől eláll a lélegzetem...Ettől eltekintve vettem két alulkötős kockás, ujjatlan inget, meg egy magasított szárú farmer shortot. Ezt követően beugrottam a Libribe ahol megvettem kedvenc könyvsorozatom ötödik részét.Utána a Tecsoba mentünk el mivel megszomjaztunk, de sajnos megláttam a ruharészlegen egy eszméletlen cuki pizsamát, amit nem tudtunk otthagyni. :)

Ja és ahhoz képest hogy max egy órára számítottam négy lett belőle :)

Na, írjunk egy kicsit a mai napról is!

Az első óra töri volt. Két tananyagot vettünk egy óra alatt. Jövőhéten TZ. Hurá. De nem értem, miért kell ennyire haladni, haladni, haladni... Nem értem!!! A tanárok olyanok mint a drog-dílerek... mindig az anyagon jár az eszük :D (Ez most úgy nemtudom honnan jött ;) ) Szóval körülbelül ma ennyi történt. Vagyis nem! Volt szertorna. Már úgy ahogy mennek a bógnik... Nyárra tiszta perfect leszek ;)

Május 21.

Ma elkezdett zuhogni az eső, amikor vége lett a tanításnak. Én pedig (mint egy nagyon okos ember) reggel szandál - saruban mentem annak dacára, hogy tudtam az időjárásjelentésből a valószínűen bekövetkező esőt. Gratulálok Toncsi ;)

 Június 10.

El sem merem hinni, hogy már tényleg csak két nap van abból az iskolának nevezett börtönből. Na, jó. Nem olyan rossz az iskola. Vagyis egy pár szempontot tekintve nem olyan rossz. A többiből eléggé szörnyű.

 Ma suli után Csillag rábeszélt, hogy menjek ki a térre a szökőkutas vízzel locsolgatni másokat. Őszintén, szerintem ez kicsit dedós dolog, már bocsánat, de tényleg. Azon kívül tök jó buli volt, ha nem vesszük figyelembe azt, hogy a ruháim négy órája még MINDIG csurom vizesek. Ezt követően ittunk két-két Topjoy - t. (Csillag: Őszibarack, Mango. Én: Görögdinnye, Mangó) Hazakísértem Csillagot, mikor eszembe jutott a világ (mostmár rájöttem) legborzalmasbb ötlete: menjünk ki görkorizni. Aham. Ez jó meg minden... csak azt az aprócska részletet nem említettem meg először, hogy köbö tíz éve nem volt rajtam a görkorcsolyám. A vége az lett, hogy felvettem azt az ezernyolcszáz éves görkorit, és azzal akartam menni. Igenám, csak az volt a baj, hogy a jobb lábamon leszakadt az egyik kapocs, szóval nagyon nem volt stabil a lábamon. De én, mint a világ legtalálékonyabb emberkéje, kitaláltam hogy megfogom a syxalagot (ez azt jelenti, hogy "szikszalag" csak nem tudom, hogy kell leírni :D ) és körbetekerem a görkorit a bokámnál, a hiányzó csatt helyén. El nem fogod hinni, de sokkal jobban tartott, mint a normális csattos megoldás. Az első lépéseimet Csillag levideózta (azt is, ahogy majdnem felállás közben pofára esek) majd elindultam a lépcsőn, ami szintén meg van örökítve barátnőm jóvoltából. Húsz perc alatt szerintem max. 200 métert haladtam, miközben úgy szorítottam Csillag kezét, hogy még a vér is kiáramolhatott belőle. ;)

Még elindulásunk előtt vettünk a Topjoyokkal együtt egy tíz darabos Oreot. Őszintén... Én vagyok a hülye, vagy tényleg megváltozott a töltelék?! Sokkal másabb az íze. De nem vicc...

Amúgy mentem volna barátaimmal még "Sültkrumplit" enni (Sültkrumpli=pizzás táska) de lemondtam, mert nem azok mentek, akikkel menni szerettem volna.:/

Ennyi volna ez a mai kis bejegyzés-féle. 

Ui.: KÁCIÓ! - nál tartunk :)